Adventi koszorú 

Katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyával

Adventkor a XIX–XX. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1840-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek.

Az időszak neve

Adventi naptár középület homlokzatán (Rathaus Hünfeld)

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot „kisböjtnek” is.

Az adventi időszak 

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András napjához (november 30.

2009.december 4-én pénteken 16 órától 18 óráig adventi játszóház lesz Győrsövényházon teadélutánnal, kézműves foglalkozással, amire szeretettel várunk gyerekeket (kicsiket és nagyokat) és szüleiket egyaránt.

Helyszín: Vadrózsa Waldorf Iskola, Győrsövényház, Gárdonyi G. u. 45.

Tel.: 96/531-003, 30/309-1195 

November 28-án szombaton 15 órától gyóntat Gergely Atya a templomban, 16 órától adventi gyertyagyújtás szertartás.16.30 kor Ünnepélyes betlehemszentelés a hősi emlákmű előtt majd "gyertyagyújtás"a falukarácsonyfáján.Ezt követően a Kéknefelejcs kórus Adventköszöntője és adventi forgatag veszi kezdetét(forralt bor, sült gesztenye, sütemények, tea, naptárak, képeslapok,kalendárium, rózsafűzérek,imakönyv, kézimunkák,terítők stb.)

Mindenkit szeretettel várunk

"Ujjong a szívünk dalra gyúl

Nincs már messze az Úr"

A csornai országgyűlési választókerületben – Áder János képviselőnk Eu-parlamentbe történő távozása miatt-  képviselőválasztást kell tartani. Az első fordulóban tartott választás eredménytelen volt, mert a választópolgárok több mint a fele nem élt állampolgári jogával, nem jelent meg a szavazó urnáknál. A választás második fordulója november 22-én, vasárnap lesz. A választás akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosult polgárok több mint 25 %-a szavaz.

Egy őszi hideg szeles késődélután,
Ballagott a férfi hazafelé a nyirkos utcán.
Magányos volt, s hideg szíve,
Senkit sem szeretett, senki sem szerette.

Kigyúltak már azt utcai fények,
S erősebben fújtak a fagyos szelek.
Fejét lehajtva, kabátját összehúzta,
Lépteit jobban megszaporázta.
.

Kopott vaskapujához érve,
Zsebében kulcsát keresgélte.
Megtalálta, elővette, ám leejtette,
Morgolódva lehajolt, hogy a kulcsot felvegye.

S akkor, a kerítése tövében előbújó kisvirágot észre vette.

- Ha iskolás a gyereked, de nem vagy elégedett a mostani iskolával, jobbat szeretnél neki,
- ha most lesz iskolás a gyereked, és olyan helyet szeretnél neki, ahol élvezet tanulni,
- ha gyerek vagy, és nem szereted az iskoládat, olyan iskolát szeretnél, ahová öröm járni.
gyere el a győrsövényházi Vadrózsa Waldorf iskola nyílt napjára.
Itt lehet szeretni a tanulást és biztos tudást lehet szerezni.

 MI KÖZE MÁRTONNAK A LÚDHOZ ?

Amikor érdemei elismeréseként Szent Mártont,Tours város püspökévé kívánták szentelni, ő egy libaólba menekült a megtiszteltetés elől. Az állatok azonban gágogásukkal elárulták őt,ezért később büntetésül mindet levágatta.

Innen a Márton-napi libaevés szokása, amely az újbor ünnepével is összekapcsolódott.

Egy kis ünnepi: Márton Lúdja - boros libapecsenye

Hozzávalók (4 személyre): 1 db libamell, 2 db comb, 5 dkg gomba, 2-3 db sárgarépa, 1 nagy fej vöröshagyma, 5 dl. Szt. Márton bora, 3 evokanál olaj, 2 evokanál liszt, rozmaring, fokhagyma, só, feketebors.

Elkészítés: A libadarabokat megsózzuk, borsozzuk, és hirtelen, forró olajban mindkét oldalát átsütjük.

Ezután megtisztítjuk és felszeleteljük a gombát, apróra vágjuk a hagymát, és karikákra vágjuk a sárgarépát.

Márton-napot mind a népi kultúra, mind a keresztény kalendárium jeles napként tartotta számon

A népi kultúrában gazdasági határnapnak számított a nap, a félszilajon, vagyis a tavasztól őszig legeltetett, télen pedig istállóban tartott állatok beterelésének hagyományos időpontja volt november 11-e. Ilyenkor a pásztorok – kezükben vesszővel – végigjárták az állatok gazdáinak házait, köszöntőt mondtak, cserébe pedig ajándékokat kaptak. A gazdasági szerepen túl népi hiedelmek is kötődtek az ünnephez: a disznóól tetejébe ágat szúrtak, hogy megvédjék az állatokat a pusztulástól, tavasszal pedig ugyanezzel az ággal terelték ki a malacokat.

Hideg, süvítő szelekkel végérvényesen beköszöntött az ősz. A diófák lombjukat vesztve meztelenkednek a kert végében, egyetlen éjszaka lehullt sárga ruhájuk. A meggyfa is borostyánszínben pompázik már, csak a derekas cseresznyefa ragaszkodik kitartóan zöld lombjához."