A Nyugdíjasegyetemen szerdán dr. Cseh Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar dékánja korunk egyik legjelentősebb problémájára, legnagyobb kihívására a klímaváltozásra mutatott rá.

A napok óta tartó enyhülés sem csábította a kiskertekbe vagy kiadós sétára azokat, akik a naptárukban jó előre bejelölték a szerda délutánt, a Nyugdíjasegyetem következő előadásának időpontját. Mint két hete a sorozat indulásakor, tűt sem lehetett volna leejteni a dr.

A téli, a zimankós időjárás igazi végét a Zsuzsánna napján megszólaló pacsirták jelzik – meg az, hogy a mondás szerint “Zsuzsánna elpisálja a havat”. A néphit szerint, ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet, de ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél.

Petőfi is a tavasz hírnökét látja benne, amikor így ír:

Pacsirtaszót hallok megint!

Valentin napi legenda:

A Római Birodalomban a harmadik században uralkodó II. Claudius azon fáradozott, hogy megnövelje hadseregét. Betiltotta a házasságkötést, nehogy a katonák hazavágyjanak a feleségükhöz. Valentin, az egyszerű római áldozópap titokban összeeskette a hozzá fordulókat. Claudius dühében halálra ítélte 269. február 14.-én. A világ szerelmesei ezen a napon apró ajándékkal kényeztetik kedvesüket, esetleg szívhez szóló üzenetet küldenek a szeretett lénynek.

http://www.jacquielawson.com/preview.asp?cont=1&hdn=0&pv=3111928

Klikk a linkre! Boldog "Valentin nap"-ot!!!

Varga Tibor jogtörténész tart előadást

2010. február 11-én, csütörtökön 17 órakor a lébényi művelődési klubban,

Régi magyar kereszténység címmel.

A rendezvény szervezője, az Első Lébényi Lokálpatrióta Egyesület  szeretettel várja   az érdeklődőket.

Idősek Akadémiája2010.

Győr Városháza Díszterme

Rábaközben a balázsjárás (február 3-án) több változatban élt, de közel 100 éve feledésbe merült. Talán az ok arra vezethető vissza, hogy a félelmetes betegség, a torokgyík gyógyíthatósága véget vetett a családok rettegésének.

A leggyakoribb forma szerint fakardos fiúgyerekek házról házra jártak és énekelték a betegségűző dalt:

�Emlékezzünk Szent Balázsra��, hogy ma vagyon napja,

tanítóknak, királyoknak emlékét mutatja.

A gazdasszony ne röstelle, fusson a pallásra,

hozzon egy szál husos kalbászt a mi tarisznyánkba.

Vajon mit jósol?

ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, visszamegy barlangjába, és még negyven napig tart a tél.