- Ha iskolás a gyereked, de nem vagy elégedett a mostani iskolával, jobbat szeretnél neki,
- ha most lesz iskolás a gyereked, és olyan helyet szeretnél neki, ahol élvezet tanulni,
- ha gyerek vagy, és nem szereted az iskoládat, olyan iskolát szeretnél, ahová öröm járni.
gyere el a győrsövényházi Vadrózsa Waldorf iskola nyílt napjára.
Itt lehet szeretni a tanulást és biztos tudást lehet szerezni.

 MI KÖZE MÁRTONNAK A LÚDHOZ ?

Amikor érdemei elismeréseként Szent Mártont,Tours város püspökévé kívánták szentelni, ő egy libaólba menekült a megtiszteltetés elől. Az állatok azonban gágogásukkal elárulták őt,ezért később büntetésül mindet levágatta.

Innen a Márton-napi libaevés szokása, amely az újbor ünnepével is összekapcsolódott.

Egy kis ünnepi: Márton Lúdja - boros libapecsenye

Hozzávalók (4 személyre): 1 db libamell, 2 db comb, 5 dkg gomba, 2-3 db sárgarépa, 1 nagy fej vöröshagyma, 5 dl. Szt. Márton bora, 3 evokanál olaj, 2 evokanál liszt, rozmaring, fokhagyma, só, feketebors.

Elkészítés: A libadarabokat megsózzuk, borsozzuk, és hirtelen, forró olajban mindkét oldalát átsütjük.

Ezután megtisztítjuk és felszeleteljük a gombát, apróra vágjuk a hagymát, és karikákra vágjuk a sárgarépát.

Márton-napot mind a népi kultúra, mind a keresztény kalendárium jeles napként tartotta számon

A népi kultúrában gazdasági határnapnak számított a nap, a félszilajon, vagyis a tavasztól őszig legeltetett, télen pedig istállóban tartott állatok beterelésének hagyományos időpontja volt november 11-e. Ilyenkor a pásztorok – kezükben vesszővel – végigjárták az állatok gazdáinak házait, köszöntőt mondtak, cserébe pedig ajándékokat kaptak. A gazdasági szerepen túl népi hiedelmek is kötődtek az ünnephez: a disznóól tetejébe ágat szúrtak, hogy megvédjék az állatokat a pusztulástól, tavasszal pedig ugyanezzel az ággal terelték ki a malacokat.

Hideg, süvítő szelekkel végérvényesen beköszöntött az ősz. A diófák lombjukat vesztve meztelenkednek a kert végében, egyetlen éjszaka lehullt sárga ruhájuk. A meggyfa is borostyánszínben pompázik már, csak a derekas cseresznyefa ragaszkodik kitartóan zöld lombjához."

HALOTTAK NAPJA

Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat".

A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered.

Mindenszentek - Halottak napja

A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.

Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival.