Hosszú ideig ismeretlen volt a  nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük.
Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex
azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz.(?) 500
körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex
által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:

Szavak:

 Nap = napi
 víz = vezi
 tenger = tengir
 rengeteg, tengernyi = tegngirdi
 só = sava (v.ö. sava borsa)
 tó = tava
 hó = hava, havas
 szél = szele
 száraz = sziki (v.ö. Ég a napmelegtől a kopár szík sarja;)
 lejtő = lüthü
 völgy = vüldi
 folyómeder = tur (v.ö. hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek
 anyja kebelére;)
 erdős hegyvidék = kert
 hegyalja = soprun
 ország, uralom: urruság
 lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
 kapu = kapu
 vár = vara
 szó = szava
 had = hada
 kard = szurr (v.ö. szúr is dőf )
 nyil = neil
 tegez = thegisz
 balta = balta
 sisak = sisak
 sarló = sarlagh
 harcos = vitesi
 kincs = küncse
 kéz = kézi
 szem = szöm, szüm
 száj = szá(h)
 kopasz, tar = tar
 ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: terümtevé miü isemüköt,
 Ádámut = teremté ősapánkat Ádámot)
 felmenők = elüd (v.ö. előd)
 úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)
 (halotti) tor = tor
 bor = bor
 sör = ser
 vásár = vásár
 por = poura
 göröngy = bog
 sár = sár
 szar = sara
 út = utu
 kút = kutu
 lyuk = liku
 szag = szaghu
 gömb = theke (v.ö. nincs nálam boldogabb e földtekén)
 piramis = gula
 vm.-nek a fele = vele
 ma = ma
 szám = szán
 nem = nen
 igen = éjen
 kicsi = kücsü
 baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)
 ész = esze
 eszes, okos = eszisi
 régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
 kettő = keltü
 tíz = tíz
 tizenkettő = tiz hen keltu
 húsz = khuszi
 hatvan: hotu ben tiz
 én = ejn
 mi = minkh
 ti = tikh
 engem(et) = inkmüt
 minket = minkhüt
 nekem = nikhüm
 én leszek = ejn leszim
 mi leszünk = minkh leszinkh
 te leszel = ti leszil
 ti lesztek = tikh lesztikh
 ez = ejsz
 az = ajsz
 ez itt = hit
 az ott = hot
 az ott távol = oti
 kívül = küivüle
 belül = béivüle
 külön = klün
 élő, eleven = eleved
 bogár = mütür (v.ö. mütyür)
 ló = lú
 kutya = kutha
 sáska = saska
 légy = ledzsi 
 béka = béka
 bagoly = bagialu
 sas = sas
 hal = kala
 teve = tüve
 sás = sás
 virág = viragh
 moha = muha
 alma = alma
 árpa = árpa
 fa = fo(a?)
 tő (növény töve) = tüvi
 fű = föve (v.ö. föveny)
 falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak)
 menni = menin
 jönni = jüven
 járni = járin
 teremni = termin
 tűrni, elviselni: türen
 szagolni = szaghin
 tudni = tondin
 (fel)avatni, felkenni = kenin
 fújni = fuvin
 közösülni = batten 
 ha = cha
 hol? = chol
 hová? = chowrá
 mi? = mi
 ki? = ki
 hány? = kháni
 be = béh
 át, által = alta
 szét = szeit
 rá = wra
 Ragozás:
 -on, -en, -ön = hen
 -ban, -ben = ben
 -ba, -be = be
 -ra, -re = wra

 A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A
 mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
 A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
 mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
 A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;
 mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
 A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő +
 -ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
 Birtokos személyragos főnevek:

 nyilam = neilim nyilaim = neiliam
 nyilad = neilit nyilaid = neiliat
 nyila = neilej nyilai = neiliaj
 nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
 nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
 nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh

A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A
fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek
most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen
beazonosíthatóak.
A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. 
A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet
kutatásnak hatalmas lökést adhat.

Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott
részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy
gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége.

 
Források:
  

http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092756&evfolyam=IV&szam=4

http://www.magyarrovas.hu/files/Tortenelmunkhoz_magyarul_4_kiadas.pdf

http://www.magyartaltos.info/index.php/irasok/draga-magyar-anyanyelvunkrol/964-lajdi-peter-a-hun-magyar-testveriseg-ujabb-bizonyitekai

http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/nyelvunkrol---irasunkrol/4676