Lakberendezés Stílusok Életmód Helyiségek Anyagok Díszítés Művészet Növények Kert Barkács Gasztronómia Házikedvencek

Ruhatárolás praktikusan A bogrács II. Akkoron így éltek s így tették dolgukat – XV. rész Akkoron így éltek s így tették dolgaikat – XIV. rész Akkoron így éltek s így tették dolgaikat – XIII. rész Akkoron így éltek s így tették dolgaikat – XII. rész Akkoron így éltek s így tették dolgaikat – XI. rész

KEK Card: Belsőépítészek és lakberendezők ajánlásával Original Jacuzzi®-3D Design - Hogyan válhat egy alapvetően funkcionális használati tárgy wellness helyiségünk ékkövévé? Nemezképek a lakberendezésben - Bobály Kati dekoratőr, textiltervező A színek szerepe a lakberendezésben - Lotz Festékkereskedés A lakásberendezés megtervezése - Horváth Lakberendezési Stúdió Emberléptékű konyha felsőfokon - Inside-D Stúdió

Adja meg e-mail címét, majd kattintson az Elküld gombra! Feliratkozom: Leiratkozom:

1 1

További keresés --Válasszon--ÉpítkezésÉpítőanyagÉpületgépészetSzerelés, javításBelsőépítészetKert, uszodaLakberendezésBarkácsolásRégiségekMesterekBiztonság

Segítség

Mezőkövesdi, pünkösdi királyné

A kereszténység, velük mi magyarok is, a szentlélek eljövetelének emlékét ünnepeljük e nyárelői napokon. Pünkösd vasárnapja a húsvéttól számított 50. napon köszönt ránk, innen a görög neve is Pentecostes, azaz ötvenedik.

Régi, az apostolok idejéből való ünnep, melyet népünk a Szent István előtti időkben már ismertek, de akkor még, mint a nyárnak, a termőerőnek az ünnepét tisztelték e napokban. Szent László királyunk az egyhetes vigadalmat négy napra korlátozta, majd a háború előtti időkig, két napig, a szocializmusban pedig már, egy napig sem ünnepelhettük. Így nem csoda, hogy napjainkra, mikor ismét munkaszünet pünkösd, mára már szinte teljesen feledésbe vesztek a népi vigaszságok, szokások melyek e nyárelői szép napokhoz kötődtek.

Buzsáki pünkösdi király

Mik ezek a szokások, hagyományok? Megpróbáljuk cikkünkben visszaidézni őket a teljesség igénye nélkül, mivel elég kevés, ami ránk maradt, ezekből a népi mulatságokból.

Talán a legrégibb szokásaink közé tartozott a lovas verseny, ahol a falu apraja nagyja indulhatott, rendre és rangra tekintet nélkül. Ezek a versenyek rendszerint a falu melletti legelőn, vagy réten kerültek megrendezésre, ahová nagy vígasságban kivonultak kalapjukba tűzött bokrétákkal, tarka zászlókkal és cigánybanda állttal húzott zeneszóval, bográcsokkal felszerelkezve. Birkagulyás, ökörsütés, borivás és tánc volt világos-virradatig. Közben megrendezésre került a lovasverseny, melynek győztese a pünkösdi király névvel lett felruházva és lett megkoronázva, de nem csak ám egy napra, hanem egy egész évre.

Nagy tisztesség volt ez, hiszen a pünkösdi király egész évben csak akkor dolgozott, amikor kedve volt hozzá, és annyi bort ihatott ingyen a falu korcsmájába amennyi csak belefért. Minden mulatságban, lakodalomban ő kezdte a táncot, ezért bomlottak is utána a falu lyányai. A királyság egy esztendőre szólt, de többször is ellehetett azt nyerni.

Decsi pünkösdi királyné

A másik szép szokás a falujárás volt. Ilyenkor a legények, felpántlikázott lovakon virágcsokrokkal a kalapjukban, házról-házra jártak egy kísérő fiúcskával, aki kosárral a karján, begyűjtötte az adományokat. A sok tojástól, szalonnától, sonkától roskadozó kosarat a korcsmában az asztalokra kiborították és estére az egész falú népe óriási lakomát, és táncmulatságot rendezet belőle. A magyar nótát itt is cigány húzta.

Más milyen mulatság volt a legénybíró választás, Ennek a bírónak, a legerősebbnek kellett lennie a faluban. Ő a tavaszi ébredő erő megszemélyesítője volt. Ez a választás is versennyel kezdődött. A legények által közösen felállított májusfát kellett kidönteni, és akinek ez sikerült, pünkösdi király, és egyben legénybíró lett, mely szintén sok mókás kiváltsággal járt.

A lányok is kivették részüket a vidám szórakozásból, mivel ők is választottak királynét. Régebben a falú legszebb lánya nyerte el ezt a megtisztelő címet, de később már csak kislánykák viselhették fejükön a koronát jelképező koszorút.

Menyasszonyi ruhába öltöztetve hordozták körbe a faluba, és közben verselve köszöntötték a pünkösdöt

Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán teremettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.

Köszönöm figyelmüket és kívánjuk, hogy olyan vidáman töltsék a pünkösdi ünnepeket, mint azt eleink tették.

,,Szeretetét ránklehelte:
Ég a pünkösd izzó Lelke,
Zúgnak élő nagy szelek.''

Sík Sándor