A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat az idei esztendőben is ünnepi közgyűlés keretében emlékezett meg augusztus 20-áról és államalapító királyunkról, Szent Istvánról. A rendezvényre 2012. augusztus 18-án, szombaton délelőtt Bősárkányban – a helyi önkormányzattal közös ünnepség keretében - került sor.

Az ünnepi program 10.00 órakor a Szentháromság plébániatemplomban ökumenikus igeliturgiával kezdődött. A program további részében Marics István, a Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet lelki igazgatója mondott ünnepi beszédet.(István atya ünnepi beszéde a csatolt dokumentumban, az ünnepről szóló összefoglaló végén található, illetve olvasható.) 
A megyei kitüntető címet és megyei kitüntető díjakat dr. Szakács Imre, a megyei közgyűlés elnöke adta át a díjazottaknak. Az ünnepi rendezvény keretében közreműködött a Hangraforgó együttes, Háromszéki Bence (vers), Horváth Ildikó (narrátor) és Váray Tamás (orgona). Az ünnepség a Fő téren álló millenniumi emlékműnél a kegyelet és az emlékezés virágainak elhelyezésével zárult.

Összefoglaló a díjazottakról:

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése 50/2012. határozatával GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉÉRT KÉK SZALAG KITÜNTETŐ CÍMET DR. PANTALI ZOLTÁNdandártábornok úrnak, a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön nyugalmazott parancsnokának adományozta.

Pantali Zoltán a vegyipari technikum elvégzése után, 18 éves korában technikusként kezdett dolgozni a fegyház szövőgyárában. 1978-tól nevelőtiszt a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben. 1981-től igazgatási-jogi osztályvezető, 1991-től körzeti jogtanácsos, 2001-ben pedig - dandártábornokként - parancsnoka lett az intézetnek.Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, majd Pécsett jogi diplomát szerzett. Végzettségei lehetővé tették volna számára más munkaterületen történő elhelyezkedést, de maradt a fiatalon választott hivatása mellett, amely nem csak a vezetést jelentette számára, hanem azt a hitvallást is, ami az elítéltekkel szembeni tiszteletről, emberségről szól. Erre mindig nagyon odafigyelt, ahogy arra is, hogy a fogvatartottak foglalkoztatása folyamatos legyen. Szakmai munkáját több ízben is rangos díjjal jutalmazták, így pld. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje Katonai Tagozatát vehette át. 44 év után, 2012 júniusában befejezte aktív pályafutását. Több évtizedes, a büntetés-végrehajtási szervezet állományában végzett kimagasló tevékenységét a Megyei Önkormányzat a legrangosabb megyei díjjal, a Győr-Moson-Sopron Megyéért Kék Szalag Kitüntető–címmel kívánja elismerni.

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése a 51/2012. határozatával GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TÉRSÉGFEJLESZTÉSÉÉRT GRÓF SZÉCHÉNYI FERENC-DÍJAT DR. KURUNCZI KÁROLY úrnak, Jánossomorja város polgármesterének adományozta.

Dr. Kurunczi Károly polgármester a település rendszerváltást követő fejlődésének, fejlesztésének meghatározó személyisége. Alpolgármestersége és polgármestersége idejében a településre jelentős ipari üzemeket sikerült letelepíteni, amelyek nagymértékben hozzájárultak a település fejlődéséhez. A ’90-es évek elején tanúsított előrelátása, megalapozta Jánossomorja későbbi fejlődését, amelyet 2004-ben városi címmel ismertek el és egyben ösztönöztek a további munkára. Polgármesterként és bizottsági elnökként több, a település és a kistérség életében is jelentős beruházás, fejlesztés megvalósítását koordinálta. Az általa vezetett Képviselő-testület felismerte, hogy egy település életében milyen fontos szerepet töltenek be a civil szerveződések. Jánossomorján jelenleg közel 40 egyesület, alapítvány, illetve öntevékeny csoport működik Ennek köszönhető a település kulturális, sport és társadalmi életének pezsgése. Munkája meghatározó abban, hogy Jánossomorja város ma gazdasági, kulturális és társadalmi értelemben egyaránt virágzó és stabil település képét mutatja.

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése az 52/2012. határozatával GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KÖZOKTATÁSÁÉRT PÉTERFY SÁNDOR-DÍJAT MARÁZ SÁNDOR úrnak, rábaközi főesperesnek, címzetes prépostnak adományozta.

Maráz Sándort Győrött szentelték pappá, 1957-ben. Első kápláni helye Ivánban volt, onnan Győr-Gyárvárosba került, majd Dunaalmásra helyezték, később pedig a megye több településének káplánja, plébánosa is volt. 1978-ban került Bősárkányba, ahol a mai napig töretlen elszántsággal végzi lelkipásztori tevékenységét. Egész papi pályáján az evangéliumot, az igazságot szolgálta, az örömhírt hirdette és öntötte hívei, tanítványai szívébe. Lelkipásztori munkája során a hitoktatás megszervezése, beindítása és a gyermekekkel való foglalkozás volt a legkedvesebb elfoglaltsága. Külön örömére szolgált, hogy két tanítványa is követte a papi pályán s most már a plébánosi munkájuk mellett a Győri Hittudományi Főiskola tanáraiként is dolgoznak. Közösségteremtő, nagy felelősséggel végzett szervező munkája elismeréseként nevezték ki a Rábaközi Főesperesség élére, majd 2001-ben a Győri Egyházmegye püspöke a mórichidai prépost címet adományozta részére. Tiszteletet parancsoló ember. „Megosztja a szeretetet”- munkáját, ami kezdetektől fogva lelkipásztori hivatása mellett a szociális, a köznevelési, a közoktatási és a közművelődési területekre is kiterjed. Fáradhatatlanul, nyolcvanadik életévében is a közös munkálkodás, a gyermekek nevelése, oktatása okoz számára örömet.

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése az 53/2012. számú határozatával GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSÉÉRT DR. KOVÁCS PÁL-DÍJAT DR. VEHRER ADÉL egyetemi docensnek adományozta.

Dr. Vehrer Adél 1992-ben a győri tanítóképző főiskolán diplomázott, 1995-től felnőttképzési és művelődési menedzser, 1996-tól néprajz szakos bölcsész és muzeológus, 2002-től a néprajztudomány és a kulturális antropológia doktora. 2004-től a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja. 1995-től tanít a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán, ahol egyetemi docensként tevékenyen vesz részt a leendő megyei és határon túli közművelődési szakemberek képzésében. 2003-tól a kulturális tárca közművelődési és kulturális tárgyi örökségi szakértője. Középiskolás kora óta kutatja szülőfaluja néphagyományait. A Sokorópátkai krónika című kötetben szerkesztői feladatot vállalt és megírta benne a faluja történetét. Eddig hat önálló könyve jelent meg, ebből a Népi kultúra című tankönyvet az egész ország területén használják a felsőoktatásban és a művelődési házak hagyományőrző köreiben. Lelkes, áldozatkész néprajzi és kulturális elméleti, valamint gyakorlati tevékenységét mindvégig önkéntes munkában végezte.

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése az 54/2021. számú határozatával GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE MŰVÉSZETÉÉRT KORMOS ISTVÁN-DÍJAT BORBÉLY JÁNOSköltőnek adományozta.

Borbély János levéltáros, költő. Irodalmi munkássága és helytörténeti tevékenysége révén 1974 óta meghatározó személyisége megyénknek. Mind költészetében, mind helytörténeti kutatómunkájában feltáró, a problémákat rendszerező és tisztázó látásmód jellemzi. Publikációs tevékenysége gazdag, különböző szervezetekben aktívan részt vesz. Kutatói munkásságát jól reprezentálja az 1956-os győri események feldolgozása. Azon költők közé tartozik, akiket még Kormos István indított el a pályán, akinek a költészete országos rangot vívott ki. Költői teljesítményén túl hangsúlyozni kell irodalomszervezői munkáját is, amelyet főként a Radnóti Miklós Irodalmi Társaság titkáraként, valamint a Megyei Irodalmi Napok elindításában, szervezésében végzett évtizedeken át, a megye irodalmi értékeinek megőrzése érdekében.

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése az 55/2012. számú határozatával GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE SPORTJÁÉRT BAUER RUDOLF-DÍJAT AXNIX IMRE úrnak, a Kapuvári Lóbarátok Köre titkárának adományozta.

Axnix Imre hosszú évtizedek óta meghatározó személyisége a város sportéletének. 21 évig tevékenyen részt vett a Kapuvári Sportegyesület elnökségében, alelnökként, majd ügyvezető elnökként. Ezen időszak alatt a felnőtt labdarúgó csapat többször nyert megyei bajnokságot és eredményesen szerepelt az NB III-as küzdelmekben is. Jelenleg sem szakad el az Egyesülettől, a Baráti Kör tagja. Komoly szerepet vállalt a Kapuvári Körzeti Labdarúgó Szövetség megalakításában, amelynek 1996-ig titkára is volt. Falusi csapatoknak indítottak bajnokságot, így a tehetséges vidéki labdarúgók lehetőséget kaptak a bemutatkozásra Magyarországon, de Ausztriában, Szlovákiában is. Irányításával 2006-ban megalakult a Kapuvári Lóbarátok Köre, amely 2010-ben önálló Egyesületté vált. A kezdetektől a vezetőség tagja, titkári funkciót lát el. Céljuk Kapuváron és környékén a lovassport meghonosítása és népszerűsítése, a lovas hagyományok ápolása és a lovas turizmus bevezetése. Évente kb. 30 rendezvényen szerepelnek. Axnix Imre munkájának köszönthetően Kapuvár a megyei lovassportélet meghatározó településévé vált.

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése az 56/2012 számú határozatával GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE EGÉSZSÉGÜGYÉÉRT DR. PETZ ALADÁR-DÍJAT DR. LAJTAY GYÖRGYnyugállományú rendőrorvos ezredesnek, belgyógyász szakorvosnak, igazságügyi orvos-szakértőnek adományozta.

Dr. Lajtay Györgyöt 1961-ben avatták doktorrá. Dolgozott körzeti orvosként, majd a megyei tanács kórházában belgyógyász szakorvosként. 1969-ben került a megyei rendőr-főkapitányság állományába, ezzel párhuzamosan a megyei büntetés-végrehajtási intézetben egészségügy szakorvos. 1974-ben igazságügyi orvostani ismeretekből is sikeres szakvizsgát tett, ezen ismeretek birtokában igazságügyi orvos-szakértői tevékenységet is végez. Majd’ négy évtizede a Széchenyi István Egyetem, illetve jogelődje, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola orvosi szolgálatának vezetője. 1995-ben nyugállományba vonult. 2009-ben rendőr orvos ezredessé léptették elő. Több évtizeden át végzett magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként ma átveheti a megyei önkormányzat rangos elismerését is. Dr. Lajtay György az elismeréssel járó pénzösszeget teljes egészében felajánlotta az Universitas-Győr Alapítvány javára.

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése az 57/2012. számú határozatával GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁÉRT ÉS GYERMEKVÉDELMÉÉRT DR. BATTHYÁNY-STRATTMAMM LÁSZLÓ–DÍJAT MAREK JÁNOSNÉNAK, csecsemő- és gyermeknevelő-gondozónak adományozta.

Marek Jánosné az általános iskolát Szilsárkányban, középiskolai tanulmányait Csornán, a Hunyadi János Gimnáziumban végezte. A gyermekek iránti szeretetéből adódóan érettségi után munkát vállalt Győrben, az Anyás Csecsemőotthonban, ahol édesanyáknak és gyermekeknek segített önzetlen munkájával. Munkavégzés mellett megszerezte a csecsemő- és gyermekgondozói szakképesítést. 1977 novemberében a gyárvárosi Kiskúti úti Bölcsőde dolgozója lett, mely azóta is munkahelye. Továbbképezve magát 1998-ban Veszprémben szakosító képzőt is végzett. A Győri Apor Vilmos Kolping Család Egyesület tagjaként, 1993 óta aktívan részt vesz a társadalmi munkákban is. Évtizedek óta szeretettel és szűnni nem akaró kitartással, lelkiismeretesen végzi munkáját, mely egyben hivatása is.

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése az 58/2012. számú határozatával GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KÖZSZOLGÁLATÁÉRT DR. CSIZMADIA ANDOR-DÍJATHORVÁTH IMRÉNÉNEK, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatójának adományozta.

Horváth Imréné 1983-ban a Győr-Moson-Sopron Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosító Igazgatóságához, azóta is ott dolgozik. 2007-2010. között a Regionális Igazgatóság igazgató-helyettese, 2011 januárjától a megyei kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának igazgatója. 2008-tól tanít a Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségügyi és Szociális intézet „egészségügyi szervező” szakán. Emellett előadást tart társadalombiztosítási tanfolyamokon is. A Kisalföld című napilapban folyamatosan jelennek meg szakmai tájékoztatói. Lelkiismeretes szakmai munkája elismeréseként az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság több alkalommal is kitüntetésben részesítette, a mai napon pedig a Győr-Moson-Sopron Megye Közszolgálatért Dr. Csizmadia Andor díjat veheti át.

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése az 59/2012. számú határozatával GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE GAZDASÁGÁÉRT MELLER IGNÁC DÍJAT SZALAY ANTALúrnak, a Provertha Zrt. tulajdonosának adományozta.

Szalay Antal a Provertha Zrt. többségi tulajdonosa. A Bencés Gimnáziumban érettségizett, ezt követően villanyszerelői képesítést, majd a Külkereskedelmi Főiskolán diplomát szerzett. 1947-48-ban szülei teljes vagyonát államosították. 1956-ban belesodródik a forradalmi eseményekbe, tehergépkocsival élelmiszert és sebesülteket szállít a Corvin köznél, majd elhagyta Magyarországot. Németországban közgazdaságot és jogot tanult. Hamarosan markering vezető egy könnyűipari vállalatnál, majd kereskedelmi vezető egy konszernnél. 1971-ben az ITT konszernhez kerül igazgatónak. 1981-ben önállósítja magát, s mint vállalkozó végzi korábbi munkáját. Így alapozza meg a Provertha Zrt. jövőjét. 1989-ben megkezdődik az első Provertha elektronikus csatlakozók és azok kiegészítőinek gyártása Beleden, szülei hajdani magtárépületében. Napjainkban 100 fő dolgozik ezen a telephelyen, és kb. ugyanennyi bedolgozót látnak el munkával. ’96-ban megépült a sárvári üzem, 2003-ban pedig megnyitja kapuit a szintén ugyanekkora kapuvári telephely is. Alapvető filozófiája mindenki gyűjthet vagyont, de ennek felhasználása a közösség érdekeit is kell, hogy szolgálja. Szalay Antal szociális téren is erősen tevékeny. Berendezéseket és bútorokat adományoz iskoláknak idősek otthonának és kórházaknak szerte a megyében. Aktív szerepet vállalt és vállal mind Kapuvár, mind a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Pforzheim-i kapcsolatainak erősítésében.