video1.0Network.huhttp://network.hu/Bulcsú vezér lovát ugratja-Lovag Erdős Annakiralywiskyhttp://network.hu/kiralywisky<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://bosarkany.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=140019&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://bosarkany.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://bosarkany.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=140019&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://bosarkany.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345167Bulcsú vezér szállasterülete volt, a falu innen kapta nevét.
Búcs (szlovákul Búč) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában. 2001-ben 1243 lakosából 1164 magyar és 79 szlovák volt. Komáromtól 28 km-re északkeletre fekszik a Bátorkeszi-Fényes patak partján. A falu elsősorban szőlőtermesztéséről ismert.
Története
A mai falu helyén a honfoglalás után valószínűleg Bulcsú vezér szállasterülete volt, a falu innen kapta nevét. Az egykori magyar szállásterület tényét a környező területek régészeti leletei is bizonyítják. A falut 1208-ban említik először, amikor birtokosa János esztergomi érsek a falut az esztergomi káptalannak adja. 1212-ben Bulchu néven említik. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Bulsou néven szerepel. A falu temploma már a 13. század elején állt. A mai faluház melletti dombon bencés kolostor volt egykor. 1311-ben a Csák Máté pártján álló Móricz bán fiai, Mihály és András a falut, mint az ellenséges esztergomi érsek birtokát feldúlták és felégették. Nem sokkal ezután azonban újjáépült. 1549-ben a falu a török hódoltság része lett, azonban a falu mind a káptalannak, mind a töröknek adózott. 1570-ben 20 házában 47 lakost számláltak. A reformáció terjedése következtében Búcs lakói is az új vallás hívei lettek. A török háborúk során a község többször is gazdát cserélt, míg végleg 1683-ban szabadult fel a török uralom alól. 1691-ben az első megyei tisztújító közgyűlés színhelye volt. 1755-ben 43 katolikus és 523 református lakosa volt. 1848-ig az esztergomi érsekséghez tartozott.
1910-ben 1584, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1945. január 6-március 28 között Búcs frontvonalba került és az állandó harcok közepette súlyos károkat szenvedett. A község határában zuhant le és halt hősi halált 1945. február 19-én a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. Vadászrepülő ezrede 7. századának kötelékében harcoló Horváth György hadnagy, miután repülőgépét Esztergom légterében találat érte.
Napjainkban gyorsan fejlődő falusi turizmusáról is nevezetes.http://vds.network.hu/clubvideo/1/4/_/140019_83437_2.jpg8060140019